Általános tájékoztatás:
http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/206/ELELM00057
Bejelentés tehető névtelenül is, de annak írásosnak kell lennie mindenképpen.
A gyakorlatban: állattartási problémák esetében értesítendő ÍRÁSBAN a helyi jegyző, azaz akkor, ha a
- kutya állandóan láncon van,
- nincs veszettség ellen oltva,
- nincsen chipje,
- nem szerepel az önkormányzati ebnyilvántartásban,
- a kerítés átjárható,
- állandóan az utcán van,
- ki tud mászni a kerítésen és támad,
- a tehenek/lovak/birkák/disznók (stb.) az utcán vannak, stb.
Ezek elsősorban a jegyző hatáskörébe tartoznak. A „sima” e-mail közérdekű bejelentésnek számít, melyre a jegyző 30 napon belül köteles tájékoztatást adni a megtett intézkedésről. Ez az Állatvédelmi Törvény alapján történik, és közigazgatási eljárásról beszélünk, és alapvetően gondatlan cselekmények felderítése a cél.
Ha kifejezetten szándékos állatkínzásra gyanakszik valaki (nemcsak láncra van kötve a kutya (egyéb állat), hanem
- sovány,
- sebes,
- betegnek látszik,
- nincs előtte víz,
- nincs előtte étel,
- bántalmazást látnak, stb.,
a rendőrség értesítendő, célszerűen helyi állatvédő szervezettel összefogásban.
Ilyenkor a Btk. alapján folyik az eljárás, büntetőügyről, büntető feljelentésről van szó.
Az állatkínzást NEM ÁLLATORVOSNAK, hanem a rendőrnek kell megállapítania,
de figyelembe veheti a helyszínre hívott állatorvos/hatósági állatorvos véleményét és a területre történő behatoláshoz elegendő az állatkínzás GYANÚJA, nem kell, hogy ALAPOS GYANÚ legyen. Ez a rendőrök feladata. A rendőrök feladata tehát a jogkérdés eldöntése (bűncselekmény gyanúja), az állatorvos segíthet szakkérdésben (adott faj tartási körülményei, vagy maga az állat milyen állapotban van, mire lenne szüksége valójában stb.).
Rendőrt értesíteni láncra kötött kutya miatt fölösleges, nem az ő asztaluk, ha az állat egyébként jó kondícióban tűnik lenni.
Szaporítótelep gyanúja esetén a helyi állatvédő szervezetet érdemes elsősorban értesíteni, ők remélhetőleg tudják, merre menjenek tovább a tartás fényében. Szaporítótelep felszámolásához előre átgondolt forgatókönyv szükséges, az állomány felméréséhez és a leltár felvételéhez tapasztalt, más hatóságok által is elismert állatvédő szervezetek.
Mind a jegyző, mind a rendőrség eljárásában fontos tudni, hogy a magánszemély bejelentő nem ügyfél és nem sértett, tájékoztatást kaphat az ügyről, de nem kötelező neki határozatot küldeni és nincsen jogorvoslati joga. Az állatvédő civil szervezet viszont (egyesület, alapítvány) az állatvédelmi törvény alapján ügyfélnek minősül a jegyző eljárásában, vagyis joga van végig betekinteni az iratokba, felvilágosítást kérhet, és ami fontos: jogorvoslati joga van. Ha úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szeretnénk tudni a jegyző eljárásának végét azzal a lehetőséggel, hogy a döntés ellen jogorvoslatra is legyen lehetőség, kérjük állatvédő szervezet segítségét a bejelentés megtételéhez. A rendőrség előtt ilyen lehetőség nincs, abban az eljárásban a civil szervezetnek sincsenek ügyféli jogai.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a szerepe a hatósági állatorvosnak egy-egy ilyen ügyben. Fentebb szerepel, hogy egyszer az Állatvédelmi Törvény alapján közigazgatási eljárás folyhat (itt megyünk a jegyzőhöz); a közigazgatási eljárás az első fokú hatóság (jegyző) mellett a Kormányhivatalra is tartozik, és ott az ÁvTv szerinti állatkínzási/állattartási esetekben az illetékes hatósági állatorvos jár el. Az állatvédelmi törvényben leírt feladatokat ugyanis egy külön jogszabály felosztotta a jegyző, a kormányhivatalok (hatósági állatorvos) és a NÉBIH között. A hatósági állatorvoshoz speciálisabb probléma esetén kell fordulnunk, veszélyes állatokkal kapcsolatban, menhelyen, gyepmesteri telepen tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatban, ha haszonállatról van szó szinte biztos, hogy a hatósági állatorvoshoz kell fordulnunk, aki járatos az adott állatra jellemző betegségek felismerésében, a tartási körülményeik ellenőrzésében, szállításukban, forgalmazásukban stb. A hatósági állatorvos amint a jegyző is, ugyanúgy elrendelhet állatvédelmi bírságot, és eltilthat az állattartástól, és olyan speciálisabb intézkedéseket és szankciókat is tehet, mint pl. zárlat elrendelése.
Ha tehát enyhébb és feltehetően gondatlanságból kialakult helyzettel állunk szemben, a közigazgatási szervekhez kell fordulnunk (jegyző, kormányhivatal /azon belül majd a hatósági állatorvos jár el/, NÉBIH), ha súlyos és feltehetően szándékos állatkínzás vagy arra alkalmas cselekmény, amit tapasztalunk, akkor rendőrséghez kell fordulnunk.
Amennyiben a Btk. szerinti állatkínzás gyanúja áll fenn, a Kormányhivatalnak (és így a hatósági állatorvosnak) nincs szerepe, szakmai tanácsot adhat, de nem múlhat rajta egy büntetőeljárás megindítása vagy megszüntetése.
Az ügyek nyilván lehetnek kevertek, ahol különböző okokból mind az ÁvTv, mind a Btk szerinti eljárás indokolt, de ennek megítélése végképp nem a magánszemély bejelentő feladata.
